Összefoglaló
és értékelés 2008.
A
2008-2009-es piaci év – 2008. július 1-2009. június 31 –
júliusától decemberéig lényegében három
olyan piaci esemény történt, mely hatásainak elkerülése esetén
az agrárvállalkozások pénzügyi eredményén hektáronként
40-80 ezer forintos különbség volt elérhető.
1.)
Búza, árpa:
Június
eleje óta folyamatosan jeleztük, hogy mind az Európai Unióban,
különösen mind a velünk egy földrajzi régióban lévő
fekete-tengeri régióban – Ukrajna, Oroszország – rendkívüli,
soha nem látott jó kalászos gabonatermés várható. Június végén
(még az aratás előtt), a
11.
Hírlevélben
jeleztük, hogy Oroszország
is el fogja törölni a búza és az árpa kivitelét tiltó vámokat,
miután június 31-ével ez meg is történt.
Ezzel
nyilvánvalóvá vált, hogy előbb vagy utóbb, mind a búza mind az
árpa ára össze fog omlani az Európai Unióban, így
Magyarországon is, mivel akkor még az Európai Unió nem korlátozta
a gabona beáramlását az Unió területére.
A
búza illetve az árpa árára vonatkozó előrejelzésünket
folyamatosan hangsúlyoztuk, különösen az étkezési búzáét,
így a 15.
Hírlevélben
szintén, valamint a 18.
és a 19. Hírlevélben
egyedülállóan a piacon
azt, hogy
először egy áremelkedés fog történni a sztenderd étkezési
búza piacán – ideiglenes hiány a malmoknál Európa szerte- ,
majd egy korrekció, egy árcsökkenés,
melyet el lehetett kerülni, sőt meg volt a lehetősége annak, hogy
lényegesen 40.000 Ft/tonna fölötti áron értékesíteni. Először
az étkezési búza ára 36 ezer forintról elment egészen 44-45
ezer forintig, majd egy éles, hirtelen korrekció után 37-38 ezer
forintra esett alig 1 hét alatt.
A
21.
Hírlevélben augusztus elején
egyenesen pontosítottuk, hogy a sztenderd étkezési búza ára 2
héten belül zuhanni kezd, de még mindig van 40 ezer forint feletti
értékesítési lehetőség a piacon, augusztus közepén még
utolsó lehetőségként közöltük, hogy az akkori 40-43 ezer
forintos sztenderd étkezési búza ára 6-7 ezer forintot fog
csökkenni napokon belül, ez augusztus végére meg is történt.
A
sztenderd étkezési búza mellett folyamatosan jeleztük a fentebb
említett hírlevelekben, hogy mind a takarmánybúza mind a
takarmányárpa ára élesen esni fog az 1978 óta nem látott
orosz-ukrán termés miatt.
Következtetés:
a fentebbi információk alapján, nemcsak, hogy azt lehetett
elkerülni, hogy a 43.000 Ft/tonnás ár helyett 37.000 Ft/tonnás
áron - vagy még később 30.000 Ft/tonnás áron – kelljen
eladni a sztenderd étkezési búzát, hanem azt a lehetőséget
biztosították ezen információk augusztus első napjaiban, hogy
még várni kell 2 hetet, mert a 40.000 Ft/tonnás ár helyett
42-43.000 Ft/tonnás áron lesz eladható, még mielőtt az ár
feltartóztathatatlanul zuhanni kezdene a későbbi 29-33.000 Ft-os
árig. Továbbá el lehetett kerülni azt, hogy augusztus végén
illetve szeptemberben 25-27 ezer forintért kelljen eladni a sajnos
elég nagy mennyiségben keletkező takarmánybúzát, volt lehetőség
bőven 30 ezer forint feletti értékesítésre augusztus elején.
2.)
Kukorica:
A
kukorica árát alapvetően a nyáron kipattant pénzügyi válság
következtében zuhanó olajár határozta meg – hasonlóan a
repce és a napraforgó árakhoz -, miután további információk
jelentek meg a piacon arról, hogy a főbb kukorica termő régiókban
kiváló termés mutatkozik – Európában, USA-ban szintén -,
valamint az esős nyár történelmi mélységbe csökkentette az
orosz és az ukrán takarmánybúza árát, nyilvánvalóvá vált,
hogy a világpiacon a kukorica ára nyomás alá fog kerülni. Ehhez
jött még, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 1 millió tonna
kukorica volt még a tárolókban az előző évről. Itt
megjegyeznénk, hogy 2009. januárjában legalább 5-5,5 millió
tonna kukorica van a raktárakban (valamint 3 millió tonna búza),
ami még a legnagyobb logisztikai bravúr esetén sem tud jobban
csökkenni 3,5-4 millió tonnával, tehát számolni kell azzal, hogy
lesznek eladatlan készletek a jövő évi aratás megkezdésére.
Így
levonva a következtetéseket a júliusi történésekből a
világpiacon, augusztus legelején a 21. Hírlevélben jeleztük –
ritkán használjuk, de akkor vörössel kiemelve -, hogy a kukoricát
azonnal le kell kötni október-novemberi szállításra, még akkor
is, ha az akkor 29-29,5 ezer forintos árak alacsonynak tűnnek.
Ezután lényegében mást
nem ismételtünk egész ősszel, hogy az árak csökkenni fognak és
még szeptemberben is célszerű kötni október-novemberi
szállításra 24-25 ezer forintos áron.
3.)
Napraforgó:
A
napraforgó piaccal hasonlóan a kukoricához semmi gond nem lett
volna, ha csak 2 hónappal később pattan ki a pénzügyi válság,
de ha két hónappal korábban derül fény erre, akkor már a
repceszerződésekkel is gond lett volna, nemcsak a napraforgóval és
a kukoricával valamint a szabad repcetételek ára is korábban
mélységekbe zuhant volna már júniusban.
A
fentebb említett
18.
Hírlevélben
írtuk, hogy amennyiben a jónak ígérkező olajos növény
terméshez továbbra is csökkenő olajár fog párosulni – az
olajár pedig zuhant-
, mind a repce mind a napraforgó ára lényegesen csökkenni fog.
Szeptember első hetében a 25.
Hírlevélben
jeleztük, hogy a
napraforgó ára nem fog emelkedni, sőt. Írtuk, hogy elő állhat
az a helyzet, mind két éve, hogy ukrán és orosz napraforgó áraszthatja
el Európát, ekkor még szeptember elején volt lehetőség 75-77
ezer forintért megválni a szabad napraforgó tételektől. Két hét
múlva már alig volt 60 ezer forint a napraforgó tonnája.
A
fenti információkat, mindig eredeti, angol nyelvű híranyaggal,
valamint szabatos fordítással dokumentáltuk, alátámasztva a
hitelességet.
Lényegében
a júniustól kezdődő új értékesítési évben mind
a három
áresést még jóval az árzuhanások előtt több alkalommal
jeleztük, hiteles forrásokra támaszkodva, így meg volt a
lehetősége annak, hogy :
|