52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet

a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26., 29., 30. és 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,

a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,

b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,

c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.

(2) A kistermelő az e rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával.

(3) A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy;

2. Elsődleges termelés: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja szerint elsődleges termelésnek minősülő tevékenység;

3. Alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minősülő élelmiszer;

4. Feldolgozatlan termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerint feldolgozatlan terméknek minősülő élelmiszer;

5. Feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő élelmiszer;

6. Húskészítmény: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 7.1. pontja szerinti termék;

7. Baromfi: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontja szerinti állatfajok;

8. Nyúlféle: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerinti állatfajok;

9. Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;

10. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint végső fogyasztónak minősülő fogyasztó;

11. Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye vagy - a 3. § (3) bekezdésével összhangban - lakóhelye szerinti megyében és az azzal szomszédos megyékben lévő, valamint budapesti;

12. Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar;

13. Kistermelői vendégasztal: a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, napi legfeljebb tizenhat személy részére a kistermelő gazdaságában vagy lakóhelyén;

14. Rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2009. Korm. rendelet) 28. §-ának a) pontja szerinti fogalom.

3. § (1) A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a 178/2002/EK rendelet 18. cikke szerinti nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.

(2) Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

(3) A kistermelő lakóhelyén történő élelmiszer-előállítás és értékesítés akkor végezhető, ha az adott termék vonatkozásában a gazdaság helye fogalmilag nem értelmezhető vagy a gazdaság helyén nem biztosíthatóak az előállítás, illetve értékesítés feltételei.

4. § (1) A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságában vagy lakóhelyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

(2) A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket, valamint az 1. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti élelmiszert - a (3) bekezdésben említett állatok húsának kivételével - saját gazdaságában vagy lakóhelyén és a régión belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

(3) A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti.

(4) A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított élelmiszert a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységként kistermelői vendégasztal keretében felkínálhatja fogyasztásra.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott élelmiszerek régión belüli értékesítése történhet a vásárló kérésére házhozszállítással is, valamint az egyes élelmiszerek tekintetében e rendeletben szabályozott, piaci értékesítésre vonatkozó területi korlátok betartásával.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott élelmiszerek értékesítése a vásárló kérésére régión belüli házhozszállítással is történhet.

(7) Piacon és vásáron történő értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló jogszabályban foglalt előírásokat be kell tartani.

(8) Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet.

5. § (1) A kistermelő az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének - kivéve kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, vadon termő alaptermék összegyűjtését és betakarítását - megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint, annak 1. melléklete A) részében meghatározott adattartalommal köteles írásban bejelenteni. Amennyiben az alaptermék vagy termék forgalomba hozatalának bejelentése a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (a továbbiakban: MgSzH) kerül teljesítésre, azt a gazdaság helye vagy lakóhely szerint illetékes, megyei MgSzH kerületi hivatalánál (a továbbiakban: területileg illetékes kerületi hivatal) kell megtenni.

(2) A kerületi hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. §-a szerint.

(3) Állati eredetű alap- és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve - tejtermelő állomány esetében - amely igazoltan mentes gümőkortól és brucellózistól. Ennek igazolására a kistermelő kérelmére a területileg illetékes kerületi hivatal hatósági állatorvosa a 2. melléklet szerinti hatósági állatorvosi bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági állatorvosi bizonyítvány) állítja ki.

(4) A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. A kistermelő állati eredetű alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba.

(5) A hatósági állatorvosi bizonyítvány vagy annak a hatósági, vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az élelmiszer értékesítését végző személynek, valamint a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania.

(6) Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket túllépte, a kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, az élelmiszer-biztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a kerületi hivatal jogosult a tevékenység végzését a hiányosságok megszüntetéséig felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a nyilvántartásból törölni, és/vagy intézkedni a külön jogszabályban meghatározott egyéb szankciók foganatosításával kapcsolatban. Amennyiben a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság kerül megállapításra, a kistermelőt az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.

6. § (1) A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot kell készítenie a következő tartalommal:

a) a kistermelő neve, címe,

b) az élelmiszer-előállítás helye,

c) az élelmiszer megnevezése,

d) az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása,

e) fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam,

f) tárolási hőmérséklet.

(2) A kistermelői vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről az (1) bekezdés szerinti adatlapot nem kell vezetni.

(3) Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan élelmiszernek - beleértve az alapterméket is - kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.

(4) Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet. Csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, valamint a termék nevét kell feltüntetni.

(5) Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén - a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló jogszabályban foglalt kivétellel - fel kell tüntetni az egységes közös piacszervezésről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2008. június 23-i 589/2008/EK bizottsági rendeletben előírt jelölést.

(6) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.

(7) A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.

7. § (1) A kistermelő tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a levágás helyén végzi el, a vizsgálat után a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható.

(2) A kistermelő saját gazdaságában nevelt, e rendelet szerinti értékesítésre szánt, tulajdonában lévő sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra, a hatósági vagy a jogosult állatorvos az elvégzett húsvizsgálat után a 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki.

(3) A (2) bekezdésben megnevezett állatok húsát haladéktalanul 0-+7 °C, a belsőségeket 0-+3 °C közötti hőmérsékletre kell hűteni, és a feldolgozásig, illetve az értékesítésig a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad.

(4) Sertésből származó hústermék kistermelői vendégasztal keretében csak akkor kínálható fel, ha az annak alapanyagául szolgáló hús megfelelő eredménnyel átesett a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i, 2075/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2075/2005/EK rendelet) I. mellékletének I. vagy II. fejezete szerinti vizsgálaton.

(5) A kistermelő az e rendelet szerint forgalomba hozni kívánt állati eredetű élelmiszerének füstöléssel történő tartósítását a saját gazdaságán kívüli, arra alkalmas létesítményben is elvégezheti, vagy más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával.

(6) Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy időben, egy helyen feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni.

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységeknél a 852/2004/EK rendeletben a tevékenység jellegétől függően meghatározott előírásokat, valamint az 5. mellékletben meghatározott követelményeket kell betartani.

(3) A kistermelői vendégasztal keretében végzett élelmiszer-előállítás e rendelet szerinti szabályait a 852/2004/EK rendelet előírásainak betartása mellett kell alkalmazni.

(4) A 7. § (2) bekezdése szerinti állatok levágatásával kapcsolatban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet adott tevékenységre vonatkozó előírásait be kell tartani.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikkének (3) bekezdése,

b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja, 1. cikkének (4) bekezdése, valamint 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja.

(3) Az élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICSSZEM-PM együttes rendelet Mellékletének 1.1.4. pontjában az „Elsődleges élelmiszert termelők és alapterméket forgalmazók” szövegrész helyébe az „Engedélyköteles élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezése, valamint kistermelők, alkalmi rendezvények” szövegrész lép.

(4) Hatályát veszti a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendele

2. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI BIZONYÍTVÁNY

az állati eredetű termékek kistermelői termeléséhez, előállításához, illetve feldolgozásához

Ügyiratszám:

Kistermelő regisztrációs száma: .................................................................................................

Kistermelő neve, címe: ..............................................................................................................

Gazdaság helye: ........................................................................................................................

Értékesíthető alaptermékek köre: ..............................................................................................

................................................................................................................................................

Értékesíthető alaptermék feldolgozásából származó termékek köre: ..........................................

Értékesítés területe: ..................................................................................................................

Hatósági állatorvos neve: ...........................................................................................................

Igazolom, hogy az állatállomány részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programban, illetve a tejtermelő állomány gümőkór- és brucellózismentes.

Ezen igazolás a kiállítástól számított 1 évig érvényes, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

20.... év ......................... hónap ....... nap

P. H.

hatósági állatorvos

3. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

HÚSSZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS

kistermelő által levágott vagy levágatott állatok húsához

Ügyiratszám:

Kistermelő neve, címe: ............................................................................................................

Gazdaság helye: ......................................................................................................................

A levágott állat faja, kora hónapban: ......................................................................................

Az állat egyedi azonosítójának száma:....................................................................................

Értékesíteni kívánt termék megnevezése: ..................................................................................

Értékesíteni kívánt termék mennyisége: .....................................................................................

Értékesítés helye: .....................................................................................................................

Vágás helyének neve, címe és nyilvántartási/engedély száma: ...................................................

...............................................................................................................................................

Alulírott állatorvos igazolom, hogy az állatokat a levágás alkalmával megvizsgáltam, a kötelező laboratóriumi vizsgálatokat elvégeztettem, és a vizsgált állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam.

Érvényesség: kiállítástól számított 3 nap, az előírt tárolási, szállítási és értékesítési feltételek esetén.

Jogosult/hatósági állatorvos neve (nyomtatott betűvel): ............................................................

Jogosult állatorvos magánállatorvosi bélyegzőjének száma: .....................................................

20.... év ......................... hónap ....... nap

P. H.

..........................................................................

állatorvos

4. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

Kis mennyiségű alaptermék termelésre és az ahhoz kapcsolódó műveletekre

vonatkozó előírások

I. Általános higiéniai követelmények

1. Ez a melléklet az elsődleges termelésre és az alaptermékek kistermelő által történő kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozik, feltéve, hogy ez a kezelés lényegesen nem változtatja meg a termék jellegét.

2. Az élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget - amely célra felhasználható elsődlegesen magánlakóház részét képező, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres kezelésére, tárolására használt helyiség is, időbeni

elkülönítés mellett -, illetve a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.

3. Az elsődleges termelés és az ehhez kapcsolódó műveletek során használt helyiségeket, berendezéseket, eszközöket, tárolókat, ládákat, járműveket tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. A berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására lehet használni.

4. Élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban, edényzetben tartva, tárolva lehet árusítani. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére értékesített feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyag nem alkalmazható.

5. Az elsődleges termeléshez és az ehhez kapcsolódó műveletekhez ivóvíz minőségű hideg-meleg folyóvizes kézmosási lehetőséget kell biztosítani.

6. Az alaptermékeket védeni kell a szennyeződésekkel szemben. A kistermelőnek a vágásra, termelésre szánt állatokat és azok környezetét tisztán kell tartani.

7. Az elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során csak ivóvíz minőségű vizet lehet használni.

8. Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő. A tudottan vagy feltehetően beteg, illetve kórokozó hordozó személyek, akik olyan betegségben szenvednek, amelyek élelmiszerrel is átvihetők, valamint azok, akiknek elfertőződött sebeik, bőrfertőzésük, lázas megbetegedésük vagy lázzal járó torokfájásuk, hasmenésük van, illetve akik füléből, szeméből, orrából váladék ürül, nem dolgozhatnak olyan helyeken, ahol élelmiszerekkel foglalkoznak és ahol bármilyen kis esély is van arra, hogy az élelmiszerek közvetlenül vagy közvetetten kórokozó mikroorganizmusokkal szennyeződjenek.

9. Az állati kártevők ellen hatékony módon, erre a célra forgalomba hozott termékkel védekezni kell, valamint be kell tartani a külön jogszabályokban foglalt előírásokat.

10. A hulladékot és szennyvizet úgy kell tárolni és kezelni, hogy megakadályozzák az alaptermék és a környezet szennyeződését, valamint be kell tartani a külön jogszabályokban foglalt előírásokat.

11. A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, a növények esetében kártevőkről, a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig köteles megőrizni.

12. Gomba árusítása esetén a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló jogszabály előírásait is be kell tartani.

II. Különleges higiéniai követelmények

1. Azokat a helyiségeket, ahol nyers tejet tárolnak, térben el kell különíteni azoktól a helyiségektől, amelyekben állatokat tartanak.

2. Fejés előtt a tőgyet meg kell tisztítani. A kifejt nyers tejet meg kell szűrni, kizárólag erre a célra használt és megjelölt edényzetben, fedetten, hűtve kell tárolni. Különböző fajú állatok tejét egymástól elkülönítve kell kezelni.

3. A nyers tejet +6 - +8 °C között tárolva 24 óráig, 0 - +6 °C között tárolva 48 óráig lehet értékesíteni. A tejet hűtés nélkül a fejés befejezésétől számított 2 órán belül lehet értékesíteni. A nyers tej csomagolása csak tiszta, fertőtlenített csomagolásra alkalmas edényzetbe történhet. Újrafelhasznált edényzet alkalmazása esetén, azt használat előtt és azt

követően tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni, és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni.

4. A fejés és a tejkezelés eszközeit használat után tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni, és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni.

5. A tejelő állat betegsége, láza, hasmenése esetén, vagy ha a kifejt tej rendellenes, a tej értékesítése tilos, és az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A nyerstejnek olyan állatból kell származnia, amely

a) nem mutatja a tejen keresztül az emberre átvihető fertőző betegségek tüneteit,

b) jó általános állapotban van, nem mutatja olyan betegség tüneteit, amely a tej

szennyeződését eredményezheti, nem szenved váladékképződéssel járó, fertőző ivarszervi megbetegedésben, hasmenéssel és lázzal járó bélgyulladásban vagy tőgygyulladásban,

c) tőgyének bőrén nincs olyan sérülés, seb vagy elváltozás, amely befolyásolja a tej fogyaszthatóságát.

6. Nyers tej értékesítésekor dokumentált módon tájékoztatni kell a vásárlót, hogy a nyers tej csak forralás után fogyasztható.

7. A nyers tejként értékesítésre kerülő, illetve feldolgozásra kerülő tejnek meg kell felelnie az alábbi, két hónapos időszak (havi 2 minta alapján) mértani átlagán alapuló kritériumoknak:

a) nyers tehéntej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 100 000 vagy kevesebb,

b) más állatfajtól származó nyers tej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 1 500 000 vagy kevesebb.

8. A kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető.

9. A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni.

5. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

Baromfi és nyúlfélék húsának kis mennyiségben történő előállítására és

forgalomba hozatalára vonatkozó különleges követelmények

1. A kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja.

2. A baromfi, nyúlfélék vágására (elvéreztetés, forrázás, kopasztás, nyúzás, zsigerelés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, melynek megfelelő méretűnek, könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, hidegmeleg folyó ivóvízzel ellátottnak kell lennie. A toll és a vágási melléktermék gyűjtését, elszállítását és a szennyvízkezelést a külön jogszabályoknak megfelelően kell végezni.

3. Az 1. pont szerint levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a levágás helyén kell elvégezni. A kistermelő a vágást megelőzően köteles egyeztetni a vágás időpontját az állatorvossal.

4. Az 1. pont szerint levágott állatok húsának belső hőmérsékletét haladéktalanul le kell hűteni 0 - +4 °C, belsőségeit pedig 0 - +3 °C közötti hőmérsékletre, és a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt. Vizes hűtés alkalmazása esetén, vizes-átfolyásos módszer alkalmazható.

5. A kistermelő baromfihús-, illetve belsőségdarabolást, -fagyasztást nem végezhet, a baromfihúst tilos festeni.